2013. október 27., vasárnap

Olimpia vendéglő

Kicsi, meghitt, családias. Pici bisztró?

Még augusztus végén kerestem egy megfelelő helyet munkaebédhez az Ajtósi Dürer sor környékén. Az elgondolásom az volt, hogy azért az ebéd színvonala emelkedjen ki a menzakoszt tömegéből, s a hely ne legyen egy átjáróház. E célra a Foursquare-t hívtam segítségül. Így akadt fenn a szűrőn az Olimpia Vendéglő, s a honlapon olvasottak alapján megfelelő helyszínnek ígérkezett.


Ööööö... vajon mit kapunk itt?

Érdekes a nyitva tartása. 12:00-15:00 és 19:00-22:00 óra között van nyitva, azaz szigorúan véve ebédelni és vacsorázni lehet. Szögezzük le, a hely elsősorban a séfért van, aki a mesterségének él. No, de a főztöt valakinek meg is kell enni ;-)
Aki hagyományos éttermet vár, az nem biztos, hogy jól fogja érezni magát. Több szempontból is „szokatlan” dolgok történnek itt. Más a felszolgálás, más a dolgok menete. Nincs étlap. Helyette van a „tábla”, amelyen az aznapi választék vala felírva.


Hogy épp mi készül, azt az alapanyagok és a séf aktuális gondolatai határozzák meg. Két, vagy három fogásos ebédet lehet rendelni, két előétel/leves három főétel és két-három desszert közül lehet választani. Pont.

Mit ettünk

Az aznapi választékból előételnek a Kacsamáj pástétomot választottam zölddiós salátával. Amióta a Kistücsökben megkóstoltam a Csirke májast levendulazselével, azóta előnyben részesítem a hasonlókat. Ez most is bevált.
A főételnek Pisztráng filét választottam mandulaveloutéval, citrusos cukkinivel, s apró sült újburgonyát is kaptunk hozzá. A pisztráng kifogástalan volt, de semmi különleges. A burgonya és a velounté kellemes, de a cukkíni hatott rám leginkább. A párolás zseniálisan el lett találva. Friss, roppanós, mégis lágy, s a citrom néha felsejlett távolról. Épp csak jelen volt, egyáltalán nem tolakodott, nem nyomta el a cukkini lágy ízét. Az egyes elemek jól harmonizáltak egymással.
Levezetésként Barackos piskótát kértem vaníliamártással. Ez is kellemesnek bizonyult, a piskóta állaga, a mártás – semmi különleges – mégis megnyugtatóan ízletes. Ilyen egy jó ebéd.

Ezek után érdemesnek tartom visszatérni egy vacsorára, amikor a munka már nem zavarja a kulináris élvezetet, s koncentrálni tudok a fogásokra is.


A környezet érdekes – különösen az utcáról nézve. Ebben a környezetben nem erre a minőségre számít az ember. Bevallom, a környezet kicsit zavart is. Belül semmi luxus, semmi csillogás. Megvan, de semmi extra. Az utca viszont „kissé lepattant”.
A közönség érezhetően a környékről verbuválódott törzsvendégek adták, akik, tudják mire számíthatnak, s ezt élvezik is. No meg néhány betévedt turista is előkerül.

A helyről mindenfélét lehet olvasni a neten. Vannak fanyalgók is szép számmal. Én azt mondom, térj be, próbáld ki, aztán kiderül, hogy neked bejön -e. Lássuk mit mond a szakma! A Dining Guide 2012-es étteremkalauza 13,5 pontra értékeli a lehetséges 20-ból – ezzel az erős középmezőnyben kap helyet. A Gault & Millau 2014-es ajánlójában a 12 pontos csapatban foglal helyet az Olimpia azzal a megjegyzéssel, hogy a kapott pontszámhoz képest feltörekvő, közelít a magasabb pontszámhoz. Én mindenképp ajánlom kipróbálásra. A napi ebédhez kicsit drága, de még bőven belefér – különösen, ha nem menzakosztra vágyik az ember.

Az asztalfoglalást (vagy a korai érkezést) mindenképp javaslom, mert a hely tényleg kicsi (24 férőhely).

Adatok

Cím: 1075 Budapest, Alpár utca 7.
Asztalfoglalás: +36-1-321-2805
Honlap: http://www.alparutca.hu
Facebook: http://www.facebook.com/olimpiaofficial

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése