Francia almatorta

Ez a recept a régmúltba vezet, amikor még ifjúi fejjel gőzöm sem volt a gasztronómiáról – viszont nagyon akartam főzni. No igen, de miből? Volt a „Horváth Ilona” meg az „F. Nagy Angéla” és volt már „Magyar konyha”, valamint újra kiadták a Váncza szakácskönyvet.

És akkor – az „átkosban” elkezdtek olyan könyveket megjelentetni, mint az R Szepessy Ilona Francia konyhája. Meg voltak olyan porladós papírra nyomott vékonyka szakácskönyvek.

Azt tudta mindenki, hogy a francia konyha – az igen, az az igazi, de fogalmunk sem volt róla, hogy miért is övezi akkora elismerés. Mert hát a fellelt receptekből ez nem igazán jött le.

Ám itt volt nekem ez a könyvecske, benne többek között az almatorta receptjével. Be kell vallanom: anno a sütés messze nem ment olyan jól, mint a főzés. Nem igazán voltak meg az alapok hozzá, de feltétlen improvizálni szerettem volna – és hát az eredmény siralmas volt.

Ám itt volt ez az egyszerű recept – finom is volt, így hát hamar a standard sütik közé került. Az utóbbi időkben nem nagyon készítettem, de annyit emlegettük, hogy sütöttem egyet.

Az almatorta ezer arcú. Alma mindig van, de ahogy tavaszodik, sokat veszthet nedvességtartalmából, s nem lesz olyan „lucskos”, mintha nyári almából készülne. No és lehet játszani az ízekkel aszerint, hogy milyen fajtából készítjük, édesből, savanykásból, borízűből...

Én leginkább a savanyú fajtákat szeretem.

Hozzávalók

• 250 g liszt (sima, vagy félfogós);
• 150 g hideg vaj;
• 1 tojássárgája;
• 1 evőkanál porcukor;
• csipet só;
• hideg víz (szükség szerint);
• sütőpor (elmaradhat);
• sárgabarack lekvár (a torta kenéséhez);
• annyi alma, amennyit felvesz a tortaforma (minimum 1 kg);

Elkészítés

A lisztet egy tálba teszem. A cukrot és a sót (valamint a sütőport – ha használok) elkeverem a liszttel. Beleszeletelem a vajat és gyors mozdulatokkal  egyenletesen elmorzsolom benne. A cél az, hogy a vaj minél kevésbé olvadjon fel. Beleteszem a tojássárgáját és készre gyúrom. Ha a tészta a tojássárgájától és a vajtól nem áll össze, apránként hideg vizet adok hozzá, míg össze nem áll. Ha kész, hűtőbe teszem.

Az almát meghámozom és vékony – 3-4 mm-es – cikkekre vágom. Közben a sütőt előmelegítem 175 °C fokra. A tortát egy 24, vagy 26 cm-es tortaformába fogom összeállítani.

Kiveszem a tésztát a hűtőből és lisztezett deszkán kör alakúra nyújtom. Akkora legyen, hogy a tortaforma egésze kibélelhető legyen vele. Ha formába tettem, a szélén a felesleget egy éles késsel levágom. A tészta alját villával megszurkálom, hogy elkerüljem a púposodást. Az almacikkeket körkörösen elrendezem a formában – úgy, hogy a cikkek kicsit átfedjék egymást. Ha kész van egy szint, újabb szinttel folytatom – egészen addig, míg el nem érem a forma peremét. Ekkor a tetejét alaposan megkenem a baracklekvárral. Ne sajnáld!

Beteszem az előmelegített sütőbe és megsütöm. Akkor van kész, ha a tészta átsült és az alma is megpuhult. Ha a teteje jobban pirul, mint kellene, egy szinttel lejjebb teszem a sütőben (esetleg alufóliával óvatosan letakarom).

Ha megsült, kiveszem a sütőből és hagyom kihűlni.  Melegen is fogyasztható, de én jobban szeretem, ha teljesen kihűl.

Üdítő, gyümölcsös és finom – és csak a gyümölcs adja az édes ízt.