Ír citromtorta

Régi emlékekhez kötődik a torta, amit most bemutatok. Évekkel ezelőtt Enniskerry-ben jártunk a Powerscourt kastélyban. Ha valaki Dublin-ban jár, ne hagyja ki. Rövid buszozás után olyan élményben lehet része, amire mindig szívesen fog emlékezni. Egy cuki emberi léptékű városka apró házakkal, a kelta hangulatot árasztó temető, a gyönyörű táj igazán üdítő élmény. No, és a kastély kertje, illetve kertjei lenyűgözőek. Itt töltöttünk el egy egész napot. Szívesen elevenítjük fel a nap eseményeit, s élesen élnek bennünk a képek minden apró részletükkel.

Természetesen ennyi időt nem lehet étkezés nélkül megúszni, s a hosszas nézelődés során betértünk a kastély kávézójába is. A környezet magán viseli a múlt arisztokratikus hangulatát és a 21. század modernitását. Hangulata minden addig látottól különbözik. A büfészerűen elrendezett pultok és polcok roskadoztak a sok-sok finomságtól. Nehéz eldönteni, hogy mit válasszon az ember. Irigyeltük a helyben megszálló vendégeket, akik napokig csemegézhettek itt.

A főétel már a távol homályába vész – annak ellenére, hogy kifogástalan, finom és izgalmas volt –, ám a desszert magával ragadott: Lemon Cacke. Évekig vadásztam a receptre – mindhiába – de végül sikerült becserkészni. Lássuk tehát!

Olyan recept fog következni, amely nem reform, csöppet sem könnyű vagy egészséges, de mérhetetlenül finom. Aki szereti a citromot, az rajongója lesz ennek a sütinek.

Tészta

Hozzávalók:

• 3 csésze (384 g) liszt
• 1  teáskanál sütőpor
• 1  teáskanál szódabikarbona
• 1 teáskanál só
• 225 g vaj,
• 2 csésze (400 g) cukor
• 4 extra-nagy tojás, szobahőmérsékleten
• 1/3 csésze reszelt citromhéj (4-6 citrom) (80 ml)
• 1/4  csésze friss citromlé (60 ml)
• 3/4  csésze író (180 ml) vagy egy kis pohár kefir
• 1 csomag vanília eszencia

Citrom szirup

• 1/2 csésze cukor 100 g 
• 1/2 csésze friss citromlé (körülbelül 2 citrom) 120 ml

A citrom mázhoz

• 2 csésze porcukor 400 g
• 3 1/2 evőkanál friss citromlé (vagy amennyi kell)
• 1 teáskanál mascarpone

Elkészítés

Melegítsük elő a sütőt 175 fokra. Angolszász területen ez a süti meglepően magas – akár 10 cm is lehet. Én egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformát használok. Ehhez a mennyiséghez pont jó méret Béleljük ki sötőpapírral. Kevés vaj segítségével rögzíthetjük a papírt, hogy ne csúszkáljon.

Egy közepes méretű tálban mérjük ki a lisztet, a sütőport, a szódabikarbonát és a sót. Egy nagy tálban  keverjük el a vajat és a cukrot. Egyenként adjuk hozzá a tojást, majd a reszelt citromhéjat.

Keverjük össze a citromlevet, az íróval, és a vaníliával egy kis tálban.

A három keveréket apránként keverjük össze szép simára.

Osszuk a tésztát egyenletesen a sütőformában és simítsuk el a tetejét. Süssük addig míg a beleszúrt fogpiszkálóra nem ragad rá a tészta (45 perc és 1 óra között) Ne ijedj meg! először az egész massza visszahígul és sokáig folyékony marad.

Közben egy kis serpenyőben a cukrot és a citromlevet simára keverjük és főzzük át alacsony lángon. Addig keverjük, amíg a cukor feloldódik. Vegyük le a tűzről.

Ha a sütemény kész, hagyjuk hűlni 10 percig, majd távolítsuk el a sütőpapírt és fordítsuk rá egy süteményrácsra. Kanalazzuk a citrom szirupot a tésztára egyenletesen. Hagyjuk teljesen kihűlni.

Ha kihűlt a tészta, készítsünk a hozzávalókból könnyen kenhető, de nem túl „csorgós” citromos cukormázat és kenjük be a tésztát.

Tálalás

Amit kapunk, az egy finom tömör, testes süti – sok savanyúval és édessel. Ebben a tortában nincs krém, ezért adunk mellé. A tortaszelet mellé lemon curd (a citromból sosem elég!) és tejszín dukál.

Jó étvágyat!

Rosinante

Stílusos Vidéki Szálloda és Étterem

Igazából a 2014-ben Debrecenben megrendezett SVÉT élményei és a kóstolgatás során mélyült el a szándék, hogy alkalomadtán útba kellene ejtenünk a Rosinante éttermet. Nos, az alkalom eljött, s izgatottan gurultunk Szigetmonostor felé kíváncsisággal telten, hogy mi vár ránk.

Egy igazán meghitt kedves vidéki környezet rengeteg kedves aprósággal.

A tavasz már meleggel kecsegtetett minket, de a szél még lágyan hűvöskés hullámokkal cirógatott. A meg-meglibbenő szélben a gyümölcsfák szirmai indultak útnak százával – konfettiként színezve a levegőt.

A fogadó, s az étterem a falun kívül egy kis erdőben található. Mint mondjak? Romantikus. Az étterem tágas. A legnagyobb terem egy világos terasz hatalmas üvegajtókkal, melyek jó időben nyitva vannak, s az étterem egybeolvad a családias udvarral.

A személyzet nagyon kedves és közvetlen, ami óhatatlanul is átragad a vendégekre is.

Levesek

Hagyományainknak megfelelően különböző ételeket választottunk, s mindent keresztbe kóstoltunk. A vendégváró falatok után kevesekkel nyitottunk. Egy ígéretes borsókrém levest és tormakrém levest. Kíváncsi voltam, hogy egy olyan markáns ízt, mint a torma, hogyan sikerül megszelídíteni.

A borsókrém leves hozta a hagyományos ízeket, de hihetetlenül jól eltalálva a határt a fűszerezésben. Semmi sem volt túlfűszerezve, sőt meglehetősen visszafogottan kezeli a Rosinante séfje a fűszereket – utat engedve ezzel az összetevők saját ízeinek. Ez minden fogásra igaz volt.

Izgatottan emeltem az első kanál tormakrém levest – vajon mi történik? Nos, jelentem az alapíz az édes. Erre nem is gondoltam...

Épp csak annyira, amennyire kell. Nem uralta el az ízeket, s rettenetesen jól állt a neki a torma íze, amely elvesztve szilaj vadságát. Sajátos harmónia ez, amelyhez a vele adott zöldség chips remekül ellenpontozott mind ízében, mind állagában.

Főételek

Ritkán tudok ellenállni a kacsának – ezúttal a kacsamellnek. Zamatos, szaftos – nagyon kacsa, a már említett visszafogott fűszerezéssel. Hozzá bazsalikomos eperöntet és burgonyafánkocskák dukáltak. Zseniális fűszer a friss bazsalikom, mind édes, mind sós ételekhez. Az eperrel is zseniálisan működött együtt.

Bécsi szelet. Hááát... Évekkel ezelőtt a bécsi Műszaki Egyetem előtti kerthelyiségben ettem egy emberes adagot helyi burgonyasalátával. Azóta is azt az ízt és állagot keresem. Mindhiába. Ez nem azt jelenti, hogy nem ettem azóta jó wiener schnitzel-t, de mind másképp volt jó. Magam is próbáltam a reprodukálásával, de újrateremteni nem sikerült. Ez azt jelenti, hogy vissza kell térnem...

Ezzel a bécsivel sem volt semmi probléma – egzakt darab volt, bár nem dobbant meg a szívem utána.

Desszert

A desszerttel már csak én próbálkoztam. Mindig vívódás, ha nincs társam a nasizásban, s oda a két vagy három desszert kóstolásának esélye. Végül a mini kürtős kalácsot választottam. A kiadós ebéd után munkás egy darabnak bizonyult, de megküzdöttem vele. Finom volt, de lehet, hogy később kellett volna sort keríteni rá.

Az idő viszont szorított, s nekünk indulni kellett tovább. A fizetés és a búcsúzás is számos meglepetést és kedvességet tartogatott. Gyertek, s tapasztaljátok meg magatok!

Egy biztos. Ide még visszatérünk, ha lehet többször is...

Adatok

Cím: Szentendrei-sziget - Szigetmonostor 2015 hrsz. 057/2 (kövesd az útbaigazító táblákat)
Asztalfoglalás:
Telefon: +36 26 722 000
Web: http://www.rosinante.hu/etterem
Facebook: https://www.facebook.com/hotelrosinante

Egyperces desszert

Gyerekkorom egyik kedvenc édessége a csokoládéba burkolt banános ízű zselé – maga is banán alakú. Mindig határtalan örömmel fogadtuk, amikor beállított vele valaki születésnap, névnap alkalmával, vagy csak úgy – mert épp jutott rá. Most is kapni hasonlót, de ezek valahogy nem az igaziak.

Ami most következik, az viszont nem egyszerűen emlékeztet a régi ízekre, hanem maga az eredeti íz. Baromi ronda, ám baromi finom.

Hozzávalók

• egy érett, de nem túl érett banán;
• jó minőségű étcsokoládé cikkekre tördelve;
• 1 mikrohullámú sütő.

Elkészítés

• Szedd le a banán héját (csak) a belső ívéről;
• Késsel vágj egy rést hosszában a banánba;
• Helyezd a résbe a csokikockákat, majd
• nyomasd a mikróban neki 1 percig.
• Kész!

A csokoládé megolvad, a banán is picit lágyul, de még megőrzi a tartását. Várj egy percet, hogy hűljön, majd egy kiskanállal ess neki!

Köszönet egy régi kollégámnak, hogy anno megmutatta nekem ezt a finomságot.

Cseresznyés Clafoutis

A clafoutis (ejtsd: klafuti) – mondják tejes pitének is – a család egyik kedvencévé vált. Bevallom, leginkább én rajongok érte. Ha készítek egyet, néhány nap múlva biztosan ráduplázok.

Az első találkozásom a clafoutis-val Segal Viktornak köszönhető – a Színek és ízek című könyvében. Ott egy átkomponált körtés változat olvasható. Utána olvasva a dolognak hamar megvilágosodott, hogy a francia népi konyha eme remeke – mint a nemzetközi konyha egyik üdvöskéje – igen komoly átalakuláson ment keresztül. Ahány ház annyi szokás. az összetevők nagyjából állandónak tekinthetők, de az arányok akár radikálisan változhatnak.

• Három tojást használj, négyet, ötöt, !hatot...
• Tejjel készül; tejjel és tejszínnel; nem, csak tejszín kell hozzá; sőt double cream-mel az isteni; ááá, a tejföl az igazi; bolond vagy, ez francia – hasznáj crème fraiche-t, ha nem tudsz venni, készíts otthon...
• 30 dkg gyümölcsöt használok; nem-nem 375 g kell; ó dehogy, fél kilót is elbír...

Sokszor aposztrofálják sűrű palacsintatésztának. Van benne valami. Az eredeti változat valóban olyan, mint egy hihetetlenül vastag gyümölcsös palacsinta. Nem igazán lehet ezt elmondani a sütőporos, vajas változatokról – ezek egészen habszerűek, lazák. Az elkészítése nagyon egyszerű – talán ez a népszerűségének az egyik forrása. A hozzávalókat össze kell keverni (szép simára), s egy kivajazott formába tölteni, s megsütni.

No, de lássunk receptet! Először egy „alapreceptet”.

Hozzávalók

30 cm-es kerámiaformához

• 300-500 g cseresznye kimagvazva, félbevágva (próbáld ki így is, úgyis, s kiderül melyiket szereted jobban);
• 125 g (teljes kiőrlésű)liszt;
• 125 g barna nádcukor (porcukor);
• 1 nagy evőkanál szoba hőmérsékletű vaj;
• 4 nagy tojás;
• 1 dl tej;
• 1,5 dl tejszín;
• 1 citrom reszelt héja;
• 1 rúd vanília magja;
• csipet só.

Tippek: 

• Jól áll neki, ha van otthon egy kis cseresznye pálinka, vagy még inkább cseresznye likőr.
• Szórj rá mandulaszirmot sütés előtt!
• Láttam olyan változatot, ahol leheletvékony omlós tésztával bélelik a formát és abba megy a massza. Ha ráérsz, próbáld ki.

375 g cseresznyével

500 g cseresznyével – valamivel laposabb és tömörebb lesz

Elkészítés

A sütőt 180 °C-ra előmelegítem. A cseresznyét megmosom, kimagozom és félbe vágom. A többi összetevőt – ahogy azt fent említettem – összekeverem szép egyenletesre. Alaposan kivajazott formába öntöm és sütőbe teszem.

Egy sütőporos változat

Hozzávalók

• 15 dkg puha vaj;
• 15 dkg porcukor (megy barna nádcukorral is);
• 15 dkg liszt átszitálva (lehet teljes kiőrlésű liszt is);
• 30 dkg tejföl;
• 3 egész tojás;
• 1 citrom héja;
• 1 vaníliarúd magja kikaparva;
• 1 csomag sütőpor (vagy egy púpos teáskanálnyi).

Ez a változat sokkal habosabb, jobban kitölti sülés közben a formát. Élvezet, ahogy elolvad a szádban.

íme egy körtés

Gyakorlatilag bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Lehet nagy kerámiaformákban sütni, de van aki szuflé formába porciózza. Egy a biztos – ki kell próbálni.

Szedertorta

Közkívánatra, íme a szedertorta, vagy tejszínhabos szedertorta, vagy borkrémes-tejszínhabos szedertorta?

A dolog úgy indul minden évben, hogy a szüleimtől éktelen mennyiségű szedret kapunk, amit nagyon szeretünk, de ekkora mennyiségnél rendszeresen felmerül a kérdés: „Mit kezdjünk ennyi szederrel?”

Ennek az egyik eredményeként került a palettára az alábbi recept. Őszintén szólva a feledés homályába merül, hogy honnan származik az eredeti. Már arra sem emlékszem, hogy variáltam-e valamit az eredetihez képest. Digitálisan 2012. június 5-én rögzítettem, de emlékein szerint korábbi. Bizonytalan vagyok...

Átnéztem a Good-food-ot, hátha... de nem. Hosszasan nyomoztam a neten, mert halovány emlékeim szerint onnan szereztem be. Most viszont nyoma sincs sehol. No, jó. Akkor tegyük közzé...

Hozzávalók

A tésztalaphoz:

• 50 g lágy vaj/margarin
• 50 g porcukor
• 1 csipet só
• 1 tojás
• 1 kávés kanál sütőpor
• 100 g finomliszt

A krémhez:

• 750 g érett szeder
• 2 dl félszáraz vörösbor
• 200 g kristálycukor
• 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg
• késhegynyi őrölt fahéj (én egészet használok – úgyis áttöröm)
• 1 citrom leve
• 1 tasak zselatinpor (25 g)
• 1 tasak vaníliás pudingpor
• 8 evőkanál likőr (narancs, mandula - amareto vagy triple-sec)
• 5 dl tejszín + 1,5 dl ha díszíteni is szeretnénk
• 1 tasak vaníliás cukor
• 1 tasak habfixáló
• díszítéshez citromfű- vagy mentalevélkék, csokoládéforgács

Elkészítés

Tésztalap

Habosra keverjük a vajat/margarint a porcukorral, a sóval és a tojással, végül a sütőporral elkevert liszttel. Sütőpapírral kibélelünk egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaforma alját, egyenletesen rákenjük-simítjuk a tésztát és 180 °C-ra előmelegített sütőben 12-15 perc alatt világosbarnára sütjük, majd hagyjuk kihűlni.

Krém

A krémhez a szedert leöblítjük. Ha díszítésre szánjuk el magunkat, 16 szép ép szemet félre teszünk. A szedret lábasba tesszük, s ráöntjük a bort, hozzáadjuk a cukrot, a citromlevet, a szegfűszeget és a fahéjat, majd kíméletes tűzön 5 percig főzzük. Sűrű szövésű szitán áttörjük, majd visszaöntjük a lábasba.

A zselatint egy dl hideg vízben csomómentesen elkeverjük. A pudingport szintén csomómentesen elkeverjük 5 evőkanál hideg vízzel. Először a pudingport adjuk a szederhez, majd lassan éppen csak besűrítjük a masszát. Annyi forró pépet adunk a zseléhez, amennyiben kényelmesen el tudjuk keverni, majd a csomómentes zselét a szederhez adjuk. Egyenletesen elkeverjük benne, majd lehúzzuk a tűzről és hozzáadjuk a likőrt. Vízfürdőben teljesen lehűtjük.

A tejszínt - hozzáadva a vaníliás cukrot – kemény habbá verjük. Nem tudom, hogy a profi cukrászok által használt francia tejszínek milyenek lehetnek, de szívesen kipróbálnám, mert bizony egyes tejszínfajtákat lehetetlen habbá verni. Ebben segíthet a habfixáló – ha szükséges. A felvert tejszínt több részletben – kíméletesen keverve – a szedermasszához adjuk.

A tortaforma oldalát is kibéleljük sütőpapírral. A papírréteg legalább két rétegű legyen, hogy ne ázzon át teljesen. A cél az, hogy a gyümölcsös hab ne érintkezzen a fémmel, mert elszíneződik. Majd a gyümölcsös masszát a tésztalapra töltjük. Ezek után a hűtőbe tesszük dermedni (az eredeti recept 12 órát ír).

Díszítés

Amennyiben igényt tartunk díszítésre, 1,5 dl tejszínt habfixálóval kemény habbá verünk, s kis pamacsokat nyomunk a 16 szelet szélére, illetve középre. A széleket a félretett szederrel a közepét csokireszelékkel és a levélkékkel díszítjük.

Kiss-Virág Cukrászda

Debrecenben nincs cukrászda. Vámospércsen van?

Régi fájdalmam, hogy – bár sok finomságot fellelni a debreceni cukrászdákban – nem lehet kapni igazán színvonalas süteményeket és desszerteket. A cukrászdák választéka majdhogynem maradi. A technológia, amivel készülnek a sütemények szimplák és átlagosak, ne adj isten átlag alattiak.
Ez nekem sem tűnt fel addig, míg nem volt szerencsém néhány igazán színvonalas cukrászdához. Csak néhány példát említenék – az Augusztot, ahol a leggyakrabban megfordulok, a Desszert Szalont (Vác), Pataki (Érd – bár ott mintha romlott volna a színvonal...) de felsorolást nyugodtan lehetne folytatni. Szóval míg az embernek nincs igazi összehasonlítási alapja, nehéz elképzelni, hogy van jobb a helyi kedvenceknél.

Így történt ez velem is. Aztán pár éve gasztrotúrába fogtam – fedezd fel Magyarország legjobb éttermeit és cukrászdáit. Nos, az azóta szerzett tapasztalatok fényében azt kell mondanom, a debreceni cukrászoknak van mit tanulni.

Ám ez a bejegyzés a Kiss-Virágról szól. Nem is tudom hogy kezdjem. Vámospércs akárhogy nézzük, nem egy világváros, de úgy tűnik, hogy a Kiss-Virágban nyitottabbak a világ dolgaira. A „Debreceni városközpont magazin” adta meg a végső lökést, és a korábbi hírek után útra keltünk kipróbálni, mit tud a Kiss-Virág.

Tapasztalat: Van macaron :-) Azt kell, hogy mondjam, hogy nem is rossz. Több ízt választottunk, de nem kóstolunk végig mindent egyszerre. Állag: amolyan köztes. Minden Debrecenben előforduló macaront megver, de első próbára nem az az egységes harmónia, mint a fent említett cukikban megszoktam. Íz: málnás-túrós összességében jó – a málna íze szokatlanul domináns (aki szereti az erős ízeket, mindenképp örül neki); kávés: sokkal enyhébb, mint a málnás-túrósé, talán kissé visszafogottabb, mint kellene, de nem rossz. Tejkaramellás: no ezen a vonalon kellene tovább menni – ezt nagyon eltalálták. Az az érzésem, hogy a töltelék megválasztásán múlik a dolog, s a tejkaramellás esetén ez összejött.

Szedres mákos

Csábító. Mindjárt kettőt kértünk belőle, hogy ne kelljen osztozkodni. Merész párosítás a mákkal, de Patakinál találkoztam már mákpiskótával és bejött. A szeder mousse és a szederzselé tökéletes. A linzer alap tökéletes, de a mákos tésztalap nekem kissé száraz, ami megakadályozza az egyes rétegek összesimulását, pedig az ízek rendben vannak.

Talán a mák mennyiségének bátrabb emelése segítene a dolgon, de még kell valami hozzá, hogy krémesebb legyen, s ne ilyen tésztaszerű.

Epres-mentás

Ehhez nincs kép – valószínűleg új a palettán. Szép. Tetején sok-sok gyümölccsel. A sütemény testét egy citromos hab alkotja. Szerintem a citrom lehetne „távolibb”, hogy ne uralkodjon a többi gyümölcs fölött. Érdekes módon az eperre nehéz ráismerni a közepén megbúvó gyümölcsvelőben, de a menta mennyiségét nagyon eltalálták. Lehet, ha a nevében nem viselné, sokan kérdeznék, hogy mi az a pikáns ott a háttérben. Nagyon jól áll neki.

Mogyorós karamellás

No, ezzel lehetne versenyeken indulni. Nagyon el van találva. Az állagok minden rétegben tökéletesen el vannak találva. Egy pillanatra a Desszert Szalonbeli élmények sejlettek fel. Ha Vámospércsen jársz és betérsz a Kiss-Virágba, feltétlen kóstold meg.

Érdekes, hogy én ne nagyon rajongtam korábban a karamellás sütikért és rendre a legnagyobb élményeket élem át a kóstolásukkor. Mélyen él emlékeimben a Lila Körtében (sajnos azóta Sonkaarcok lett belőle, ami másért jó) fogyasztott narancsos karamellás süti Baracskay Angélától. Lenne mit mesélni arról is.

Sport szelet

Különleges élményt ne várj ettől a sütitől. Egyébként teljesen rendben van, csak egyszerűen nem ad semmi új élményt. Olyan, mint amilyennek látod – egyszerű, kellemes, nem olyan habos csoda, mint az előzőek.

Vannak sós sütemények is. Ebből egy kiadós válogatást vittünk ajándékba. A beszámolók alapján finomak, úgyhogy legközelebb nem hagyjuk ki mi sem.

Az első élmények összességében kellemesek voltak. Mivel messze nem kóstoltuk végig a palettát, biztosan ellátogatunk még többször is. Mi is ajánlások alapján jutottunk el a Kiss-Virágba és szeretném tovább ajánlani. Debreceniek, a vasárnapi ebéd után érdemes kiruccanni egy finom desszertre Vámospércsre.

Cím: 4287 Vámospércs Malom u. 7.

Weboldal: http://www.kissviragcuki.hu/