A következő címkéjű bejegyzések mutatása: parmezán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: parmezán. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. január 21., vasárnap

Gombás rizottó

A rizsnek ezer arca van. Minden kultúrában sajátos szerepet tölt be. Hol szottyos, hol pergő – ezerféle hozzávalóval variálható. Bácskai rizses hús, piláfok, paella-k és rizottók.

Míg az előbbieket számtalanszor kóstolhattam, sőt – magam is készítettem, addig a rizottó teljesen kimaradt az életünkből. Ráadásul a rizottóval kapcsolatosan korábban mindig olyan hangokkal találkoztam, hogy milyen könnyen elrontható. No, és mindezt úgy, hogy folyamatosan ott vagy mellette?...

Telt-múlt az idő, s nagyjából egy éve úgy döntöttem, hogy nekiveselkedek.
Jól tettem.
A rizottó bevonult a családi kedvencek közé – sőt...
Megunhatatlan, mert – bár az alap nagyjából ugyanaz – ezerféleképpen variálhatod, hogy mivel készíted. Most lássunk egy alap klasszikust a gombás rizottót!


Hozzávalók

A rizottó alaphoz
  • 2 evőkanál olívaolaj;
  • 250 g rizottó rizs (pl.: Arborio, Carnaroli, Vialone nano);
  • 1 liter csirke, vagy zöldség alaplé;
  • 1-1 ½ dl finom száraz fehérbor; 
  • 1 közepes fej vöröshagyma;
  • 1 gerezd fokhagyma;
  • 40-50 g parmezán
  • 50 g vaj.
  • só (szükség esetén – nem nagyon kell...).
A gomba feltéthez
  • 300 g csiperke;
  • 50 g vaj;
  • só, bors ízlés szerint;
  • kakukkfű.

Elkészítés

Először legyen kéznél a csirke/zöldség alaplé, amint finoman, lassan gyöngyörve forr.

Az olívaolajat felteszem egy lábasban melegedni. Amint eléri a kell ő hőfokot, beledobom a vöröshagymát és néhány percig dinsztelem. Hozzáadom a megmosott, lecsöpögtetett rizst és megpirítom kicsit.

És ekkor jön Irsai Olivér – minimum 1 dl (vagy más illatos fehér bor). Ahogy a rizs felvette a bort, elkezdem merőkanalanként adagolni az alaplevet. Közben természetesen sűrűn kavargatom.
Félidőben hozzáadom az apróra vágott fokhagymát.

Közben egy nagy serpenyőben megolvasztom a vajat és elkezdem porítani benne a gombaszeleteket. Megsózóm, megborsozom, s hozzáadom a kakukkfüvet. Hol a gombán, hol a rizottón keverek egyet. Jó játék ez – párhuzamosan kutyulgatni – de megéri.

Ahogy az alaplé a végére ér beleteszem a rizottóba a parmezánt, majd ahogy olvadozik, jöhet a vaj. Megkapja az utolsó merőkanál alaplevet, de ekkor már gyakorlatilag nem fűtök alatta. Nem kell már sűríteni, mert amint hűl, sűrűsödik magától.

Lapos tányérokra tálalom ki – szétterítve, hogy vesszen a forróságából, s a tetejére halmozom a finom fűszeres pirított gombát.

Frissen, melegen fogyaszd, mert kihűlve megváltozik az állaga – s bár az íze marad, az élvezetnek az állag is része.

Ötletek:
Használj idényjellegű vadgombát. A sárga rókagomba, vagy a vargánya igazán sokat dob rajta. A gombákat szárított vargánya szeletekkel, vagy vargánya porral gyakran „fűszerezem”.

2016. október 23., vasárnap

Frittata

Ez most akkor rántotta, vagy inkább omlett?

Sokan nem ismerik még a frittata-t – és hogyan is magyarázhatnánk el, hogy miről is van szó. Ez nem rántotta, de nem is omlett. Van aki tojáslepénynek hívja magyarul. Nekem ez egy életérzést jelent. A frittata döbbenetesen sokféle lehet attól függően, hogy mit teszünk bele.

Összetevők

Nos, a tojás egy biztos pont. Ami még biztosnak ígérkezik – az általam ismert – receptek alapján, az a sajt. Mielőtt a tojás a serpenyőbe kerül, kap egy adag parmezánt, pecorino-t, vagy más jellemzően érett sajtot. A frittata összeállítása után a végső lépések között további sajtmennyiséggel fokozhatjuk az ízélményt. Az ízvilágtól függően lehet kecskasajtot, juhsajtot, mozzarella-t nyomkodhatunk a tojásos pépbe és természetesen a tetejét újra friss parmezánnal szórhatjuk meg.


A frittata-ba sok minden kerülhet. Mindenféle zöldség: paradicsom, édes paprikák, spenót, hagyma, fokhagyma, sütőtök, cukkini, articsóka, spárga és még lehetne sorolni.
Dúsíthatjuk sonkával, kolbásszal, szalonnával, pancetta-val, chorizo-val, csirkével, rákkal és így tovább.

A frittata készülhet serpenyőben...


vagy muffin formában


Használhatjuk a szokásos papírkosárkákat is, de sokkal izgalmasabb, ha érett prosciutto-t vagy vékony szalonnaszeletekkel béleljük ki a formát.

A frittata abban is eltér az egyéb tojásos ételektől, hogy sütőben – magas hőmérsékleten – van „felhúzva”. Így nyeri el azt a könnyed szivacsos könnyedségű állagát. Bár a serpenyős változatot a tűzhelyen indítjuk el a befejezés itt is sütőben történik.
Ehhez azonban olyan serpenyőre van szükség, amely tisztán fém nyelű, nem tartalmaz sem gumit, sem műanyagot (vagy levehető a nyele). Ezért örülök én olyan nagyon az IKEA-ban beszerzett OUMBÄRLIG serpenyőmnek.


A frittata egyszerre könnyed és kiadós. Készíthetjük vasárnapi reggelinek, de akár szendvicset is összeállíthatunk belőle. A variációk száma döbbenetesen sok. Mára ez az ízig-vérig olasz étel nemzetközivé vált – s ez tovább gazdagítja a lehetséges összetevők számát.

Próbáld ki te is.