Lényegtelen, bárhogy is hívják.
A lényeg az, hogy rettenetesen finom.
Az alma süteményekben egyébként is csodásan működik. Legyen az a család almás pitéje, a francia almatorta, a tepsiben, lángon indított kukoricadarás almás lepény mind-mind nagyon finom. Sokáig a francia almatorta vitte a prímet nálunk.
Aztán jött a holland almatorta és mindent vitt. Savanykás almával készítve annyira friss, üdítő ízt ad, hogy az ember nem tud szabadulni tőle. Nagyon almás...
Amikor felfedeztük, sűrű egymásutánban készült az újabb és újabb repeta. Aztán volt egy kiadósabb szünet. Találtunk újabb üdvöskét is (szőlős-marcipános pite). Ám most újra repertoárra vesszük :-)
Nagyon egyszerű az elkészítése. Ugyanannyi vaj, liszt és cukor felhasználásával tojással és a szokásos ízesítőkkel készítesz egy kevert tésztát, amibe és amire minimum fél kiló almát teszel.
Nem írok receptet. Nem akarok más tollával ékeskedni. Itt találsz egyet. Vagy keress bátran változatokat.
Szóval az alma zöme megy bele a tésztába. Ettől lesz olyan átütően almás és krémes. A maradék almával pedig dekorálod a tetejét. Ha megsült, leveszed a tortaformát és azon melegében bekened jóféle házi sárgabarack lekvárral, majd vársz, hogy száradjon.
Aztán élvezed és élvezed és élvezed.