Illatos birsalma krémleves

Néha megkívánjuk a gyümölcslevest. Az alma szinte egész évben kínálja magát. Ám amióta a SVÉT 4.0-án volt szerencsém az Ikon nyári almalevesét kóstolni azóta újra és újra kísért, hogy a megszokott almaleves helyett valami markánsabb ízűt tegyek az asztala.

Nyilván nem mindegy, hogy mikor, milyen almából és hogyan készül a leves. Bevallom, nem sikerült a nyomába sem érni az ikonos krémlevesnek. Most azonban egy olyan almalevest mutatok be, amely mindenkor biztonsággal elkészíthető és markáns íze ünnepivé teszi. Így jártunk ezzel mi is karácsony másodnapján.

Hozzávalók

• 2 nagy birsalma;
• 6 evőkanál (barna nád)cukor;
• 1 teáskanál vaníliacukor;
• 1 liter víz;
• csipet só;
• egy rúd fahéj;
• 5-6 nagyobb szegfűszeg;
• 1 rúd vanília, vagy egy tasak vanília eszencia;
• 1 narancs felkarikázva;
• 1 citrom felkarikázva;
• 1 dl minőségi tejföl;
• 1 dl tej;
• 1 dl 30%-os zsírtartalmú tejszín; 
• teáskanálnyi keményítő.

Elkészítés

Az almákat megmossuk (ha kell, „szőrtelenítjük”), majd meghámozzuk és felkockázzuk. A vizet felteszem főni, s beleteszem a fahéjat, a szegfűszeget (egy teatojásban), a cukrot és a sót. Ha a cukor feloldódott, beleteszem az almát. Amint az alma megpuhul (ez hamar bekövetkezik) leveszem a tűzről, a fűszereket eltávolítom és botmixerrel pürésítem a levest.

A tejben simára keverem a keményítőt (a keményítő akár el is maradhat, főleg ha a levest nem azonnal fogyasztjuk), hozzáadom a tejfölt és a tejszínt és a leveshez adom. Hozzáadom az eszenciát. Kicsit újramelegítem, de már nem forralom fel.

Hozzáadom a  karikára vágott citromot és narancsot, és hagyom kihűlni. Tálalás előtt a gyümölcskarikákat eltávolítom – alaposan kinyomkodva őket, hogy minél több ízt adjanak át a levesnek. Savanykás almából (például jonatán) készült almacsipsszel tálalom – nagyon jól áll neki.

Nem túl dekoratív, de nagyon finom. Az erősen domináló vanília, a birs savanykás ízével és a citrusok fel-feltűnő íze igazán varázslatossá teszi. Meg is állapítottuk, hogy ez „rendszeresítésre” kerül a családi repertoárban.

Feltétlen próbáljátok ki!

WineLife Kékfrankos Rozé 2013

A málnás-szamócás

A soproni borbeszerzés során ajánlották ezt a különleges megjelenésű és különleges ízű rozét. Az ilyen borokért érdemes szóba elegyedni a kereskedőkkel. Nekik sokszor nagyobb rálátásuk van a felhozatalra. Ráadásul a kis soproni borkereskedés jó ízléssel válogatja össze az árukészletet, kóstolnak – s mint kiderült – rendszeresen tartanak kóstolókat a környékbeli érdeklődőknek.

Ez egy szamócás ízű különlegesség.
Bontás után azonnal jöttek a gyümölcsös jegyek, azonban meglepetésként ért a savassága. Erre nem számítottam. Nem volt tolakodó, de tartósan ott maradt mindvégig a számban.

Két menetben ürítettük ki a palackot (a rozé nálunk a hétvégi ebédek nyitánya szokott lenni.) Az igazi ízorgia a második menetben érkezett meg, mikor már eleget levegőzött. Rozé esetén ez szokatlannak tűnt, de határozottan jót tett, s a gyümölcsös ízek – élükön a szamócával – megérkeztek.

Adatok

Borászat: Winelife
Cím: Fertőrákos, Fő utca 95.
Honlap: http://www.winelife.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/winelife.hu

Ráspi Tündér 2012

A fehér vörösbor?
A kis kapros...

Efféle dolgok jutnak először az ember eszébe. Hordóban érett természetes módon, s ez nagyon érződik. A természetesség egyébként is fontos meghatározója Ráspi minden tevékenységének. Fűszeres – markánsan fűszeres. Egyesek a borsot emelik ki, de nekem már csak a kapor marad a meghatározó. Gyümölcsös – leggyakrabban az őszibarackot említik. Őszintén szólva nem törekedtem az íz felismerésében, mert olyan brutálisan erősen hatott rám a bor egésze.

Nem egy könnyű bor – Horváth József (alias Ráspi) Jenifer Lopez „fenekéhez” hasonlította, s ez rendkívül találó. Nagy, kerek, erős bor ez – semmi könnyedség. Ha nem látná az ember, hogy fehér, akár vörös borokra is asszociálhat. Ugyanakkor nagyon kerekek a savak. Nem „húz” a bor.

Szóval valóban egy tündérről van szó. Egy házias, kedves, melengető, simogató jelenségről, aki azonnal belopja magát a szívünkbe.

Furmint, leányka, zöld veltelíni házasítása. Jellemzője, hogy a szőlő igen nehezen művelhető területről, öreg tőkékről származik. Az eredmény egy komplex, nagyon markáns egyedi jegyekkel bíró bor.

Hozzájutni nem könnyű. Az étteremben (Fertőrákos) lehet vásárolni, akár nagyobb tételben is. A weboldalon meg van nevezve néhány viszonteladó – ez lehet még a reménységünk.

Részemről máris jöhet a következő palack.

Adatok

Megnevezés: Ráspi Étterem - Borászat
Cím: H-9421 Fertőrákos, Fő u. 72.
Honlap: http://www.raspi.hu/borkatalogus.php
Tel: +36 99/355-146
Mobil: +36 30/400-2557
E-mail: raspi@raspi.hu
Nyitva tartás: egész évben: 12:00 - 23:00h

Pfneiszl – Kékfrankos (újra együtt)

Szeretem a kékfrankosokat. Üdítőek.

A minap egy rendezvényen vettem részt Sopronban, s a vacsora amolyan kisebbfajta borkóstoló is volt egyben. Egészen kellemes borokat ismerhettem meg. Nem voltak rosszak, de a többségük a megnyugtató színvonal ellenére sem érte el a „na ezért megdobban a szívem” szintet. Közülük egy volt, amely elvarázsolt: a Pfneiszl Kékfrankos

Így szeretem az Életet – áll az üvegen.

Nos, én is. A kékfrankos borok mindig jól esnek. Egyszerű, simogató ízek, gyümölcsösség és könnyedség. Így történt ez akkor, s azóta is repetázok ;-)

Az egész Pfneiszl család borászkodik, de amennyire tudom, ez a bor két hölgy – Katrin Maria és Birgit – keze munkáját dicséri.

A természettel való harmonikus együttélés szellemében vezetik bio-birtokukat.
Ha borászokról esik szó, többnyire férfiak képe sejlik fel. Azonban egyre több hölgy van a borászok között is, s üde jelenlétük a borokra is rányomja bélyegét.

Ajánlom ezt a bort könnyed összejövetelek, társalgások kísérőjéül. Egy jó könyv mellé esti órákon.

Adatok

Megnevezés: Pfneiszl Hungarian Vinegards

Cím: 9400 Sopron Kőszegi út. 81.

Honlap: http://www.pfneiszl-vineyards.com/

Facebook: https://www.facebook.com/pages/Pfneiszl-Bio-Birtok-Pfneiszl-Organic-Estate/121658021195622?fref=ts 

Cseresznyés Clafoutis

A clafoutis (ejtsd: klafuti) – mondják tejes pitének is – a család egyik kedvencévé vált. Bevallom, leginkább én rajongok érte. Ha készítek egyet, néhány nap múlva biztosan ráduplázok.

Az első találkozásom a clafoutis-val Segal Viktornak köszönhető – a Színek és ízek című könyvében. Ott egy átkomponált körtés változat olvasható. Utána olvasva a dolognak hamar megvilágosodott, hogy a francia népi konyha eme remeke – mint a nemzetközi konyha egyik üdvöskéje – igen komoly átalakuláson ment keresztül. Ahány ház annyi szokás. az összetevők nagyjából állandónak tekinthetők, de az arányok akár radikálisan változhatnak.

• Három tojást használj, négyet, ötöt, !hatot...
• Tejjel készül; tejjel és tejszínnel; nem, csak tejszín kell hozzá; sőt double cream-mel az isteni; ááá, a tejföl az igazi; bolond vagy, ez francia – hasznáj crème fraiche-t, ha nem tudsz venni, készíts otthon...
• 30 dkg gyümölcsöt használok; nem-nem 375 g kell; ó dehogy, fél kilót is elbír...

Sokszor aposztrofálják sűrű palacsintatésztának. Van benne valami. Az eredeti változat valóban olyan, mint egy hihetetlenül vastag gyümölcsös palacsinta. Nem igazán lehet ezt elmondani a sütőporos, vajas változatokról – ezek egészen habszerűek, lazák. Az elkészítése nagyon egyszerű – talán ez a népszerűségének az egyik forrása. A hozzávalókat össze kell keverni (szép simára), s egy kivajazott formába tölteni, s megsütni.

No, de lássunk receptet! Először egy „alapreceptet”.

Hozzávalók

30 cm-es kerámiaformához

• 300-500 g cseresznye kimagvazva, félbevágva (próbáld ki így is, úgyis, s kiderül melyiket szereted jobban);
• 125 g (teljes kiőrlésű)liszt;
• 125 g barna nádcukor (porcukor);
• 1 nagy evőkanál szoba hőmérsékletű vaj;
• 4 nagy tojás;
• 1 dl tej;
• 1,5 dl tejszín;
• 1 citrom reszelt héja;
• 1 rúd vanília magja;
• csipet só.

Tippek: 

• Jól áll neki, ha van otthon egy kis cseresznye pálinka, vagy még inkább cseresznye likőr.
• Szórj rá mandulaszirmot sütés előtt!
• Láttam olyan változatot, ahol leheletvékony omlós tésztával bélelik a formát és abba megy a massza. Ha ráérsz, próbáld ki.

375 g cseresznyével

500 g cseresznyével – valamivel laposabb és tömörebb lesz

Elkészítés

A sütőt 180 °C-ra előmelegítem. A cseresznyét megmosom, kimagozom és félbe vágom. A többi összetevőt – ahogy azt fent említettem – összekeverem szép egyenletesre. Alaposan kivajazott formába öntöm és sütőbe teszem.

Egy sütőporos változat

Hozzávalók

• 15 dkg puha vaj;
• 15 dkg porcukor (megy barna nádcukorral is);
• 15 dkg liszt átszitálva (lehet teljes kiőrlésű liszt is);
• 30 dkg tejföl;
• 3 egész tojás;
• 1 citrom héja;
• 1 vaníliarúd magja kikaparva;
• 1 csomag sütőpor (vagy egy púpos teáskanálnyi).

Ez a változat sokkal habosabb, jobban kitölti sülés közben a formát. Élvezet, ahogy elolvad a szádban.

íme egy körtés

Gyakorlatilag bármilyen gyümölccsel elkészíthető. Lehet nagy kerámiaformákban sütni, de van aki szuflé formába porciózza. Egy a biztos – ki kell próbálni.

Püspökfalat bisztró

A friss, mediterrán élményebédek és élményvacsorák specialistája!
A Püspökfalat Bisztró.

A dolognak van némi előzménye. Az épülettel mindig „bepróbálkozunk”, ha Vácon járunk. Nos, alapvetően nem fűződik hozzá maradéktalanul pozitív élmény. Sőt...
A „válság” Vácot sem kerülte el. Korábban az útikalauzok által a város kedvencének aposztrofált étterem már a múlté – zárva. S ennek esett áldozatául a Püspökfalat elődje is (no meg valószínűleg a működési anomáliáknak – kiszolgálás, konyhavitel, sok-sok hiányosság, rossz gazda...)
No de emberek, itt valami olyan született, ami nagyon tetszik.

A hely az Olimpiát idézi nekem. Nincs állandó étlap, hanem  „napi ínycsiklandó ajánlatunk” van. Amit kapunk az friss és nem utolsó sorban finom. Az ételek különlegesek – a latinos világ által ihletettek. A tálalás igényes.
A séf – Bár István – munkáját dicsérik az egyedi fogások. Magukat csak úgy aposztrofálják, hogy „majdnem fine-dining”, de nekem már ez is megnyugtató volt.

Mielőtt visszaindultam Pestre, gyorsan meg akartam ebédelni, s mivel a közelben voltam, ismét a főtéren néztem körül, hátha találok valami „normális” helyet. Az épülethez közeledve – a régi rossz emlékeket idézve sandítottam. Gyanúval vegyes érdeklődéssel konstatáltam, hogy a hely nem a régi. Úgy döntöttem, kipróbálom.
Jó döntés volt. Az első pillanattól markánsan más benyomások értek – rögtön szimpatikussá vált a Püspökfalat. Az ebédidő már elmúlt, s egyedül ültem az étteremben. Egy egyszerű ebédre vágytam, amit gyorsan meg is kaptam. Míg meg nem kapod az első fogást, nehéz megítélni, hogy mit fog nyújtani a hely. A szervírozás azonban azonnal jelezte a szándékot, hogy milyen irányba orientálódnak az étterem vezetői.
Március végén jártam ott, így némileg a homályba vész, hogy mit is ettem, de ez most nem is lényeges. Sokkal inkább az, hogy milyen volt. Brokkoli krémlevest rendeltem, s valami betét is volt benne, amit sajnos elfelejtettem, de nagyon elégedett voltam.

A főfogás lazac, grillzöldségek és emlékeim szerint egy mandulás öntet volt. Igen üdítőnek találtam.

Sajnáltam, hogy borokat nem próbálhattam hozzájuk – vezetnem kellett, de az üres percekben legeltettem a szemem az üzlethelységben fellelhető boros palackokon. Igényes válogatás.

Drukkolok a Püspökfalatnak, s remélem, hogy legközelebb is ott ehetek.

Adatok

Cím: 2600 Vác Március 15. tér 21.
Asztalfoglalás:

• Telefon: +36 (27) 302 480
• Web: http://puspokfalat.hu/asztalfoglalas.php

Honlap: http://puspokfalat.hu/index.php
Facebook: https://www.facebook.com/Puspokfalat

Ikon

Mikor megnyílt, a No1 bisztróból mustráltam, vajon mi kerekedik ebből? Azóta abban a teremben már a debreceni DiVino lakik. Sokáig csak különböző street food rendezvényeken kóstoltam a főztjüket. Majd jött a SVÉT 4.0 Noszvaj Nomád Hotel. A debreceni páros kihagyhatatlan – de ez már a természetes kategória – ám az a nyári almaleves mély nyomokat hagyott bennem. Többször próbálkoztam a rekonstruálásával. Nem mondom, hogy rossz volt, amit készítettem, de csalódottsággal töltött el, hogy nem tudtam elérni „azokat” az ízeket.

Ám eljött a nagy pillanat. Szülinapi ajándékként egy Ikon kupont kaptam, agy nagy örömömre végre asztalt foglaltunk az Ikonba.
Gondolom más is hasonlóan van vele, hogy van egy étterem, amely mindenkor megalapozza azt a szintet, amelyhez a többieket hasonlítja. Nálam ez sokáig a Kistücsök volt. Több dolog határozza meg, hogy egy-egy helyről milyen benyomásunk alakul ki. Az ételek, a kiszolgálás, a környezet, az illatok, az információk összhangja.
Ez a születésnapi ebéd új mércét teremtett számomra, amely azóta is gyakran eszembe jut.

A miliő

Exkluzív. A belső terek kialakítása számomra rendkívül megnyerő. Alapvetően a funkcionalitás a meghatározó a tagolásban és a bútorok kiválasztásában. Azonnal megragadott az asztal. Nem tudom más hogy van vele, nekem azonnal feltűnő volt – s ez később be is igazolódott – hogy kényelmesen elférünk rajta. Eddig szinte mindenütt apró rendezgetésbe kellett fogni, ha valami érkezett az asztalra. Hát itt nem, s ez – bár apróság – rendkívül jól esett.

Az ebéd

Nem tudom mennyire általános az Ikonban, de a rendelés során igen könnyű volt összhangot találni a pincérrel mind az ételek, s különösen az italok kiválasztása során. Ez utóbbiért külön hálámat szeretném kifejezni, mert bizony-bizony ez sok helyütt gyenge lábakon áll. Mivel az italsor összeállítása első lépésben nem alakulhatott minden ponton a szándékom szerint, hagyatkoztam a pincér ajánlásaira. Jó döntés volt, de erről később részletesen.

A szokásos falatkák, kóstolók után következett az előétel. Fésűkagylót választottam karfiolpürével és debreceni párossal. Több véleménnyel is találkoztam már korábban erről a fogásról, s mindenképp ki szerettem volna próbálni. Nos, bejött nekem is. Jó alapozása volt az ebédnek. Finom, halvány ízek, melyeket a debreceni páros mintegy fűszerként járt át.

A főételnek a gímszarvasgerinc, csicsókapüré, erdei gombás pecsenyelé összeállítást választottam. Az ember ha ilyen sokáig kíséri figyelemmel egy étterem pályafutását, s a ténykedését kísérő véleményeket – még ha jobbára csak online –, akkor is kialakul egy képe, elvárása az adott helyről, ételekről. Ez a fogás ennek az elváráshalmaznak a megtestesülése volt. Az a rafináltság és összhang, amit képviselt, döbbenetes és megnyugtató volt egyszerre. Ahogy meg-megjelent egy új íz, majd elenyészett... Nehéz erről beszélni úgy, hogy az ember tudja, hogy lesz folytatás az Ikonban és másutt is. Pillanatnyilag azonban számomra ez volt a csúcsélmény.

Desszertnek a Csoki, narancs, maracuja kompozíciót választottuk mindannyian. Endre, tényleg játék a textúrákkal és a színekkel... Játékos. Ahogy a különböző apró komponenseket felváltva párosította az ember: most ezt a kettőt... hmmm. Lassan, minden ízt kiélvezve fogyasztottuk el.

Borok

Mint korábban szó volt róla, az italok kiválasztása során kiderült, hogy vannak a decizéshez „nem megbontható palackok” így egy választásomról le kellett mondanom. Így aztán közösen alakítottuk ki az italok sorrendjét.
Indításként jó ideje roséval kezdjük a közös ebédeket. Mivel új kedvencünk a Vida szekszárdi rosé nem volt elérhető, a kínálatban található rosék jellemzőinek ismertetése alapján Günczer Tamás féle 2011-es könnyed italát választottuk. A lányom egy könnyű, nőies bort fogyasztott nagy megelégedéssel – a Laposa Illatos Friss 2011-et. A főételhez a számomra eddig ismeretlen Jánoshegyi Merlot (Légli Géza) fogadtuk el. Nagyon bejött. Egy domináns, harmonikus, gazdag ízvilágú bor, mely azonban az általam eddig ismert egyik borforrásban sem lelhető fel. Szomorú, de nem adom fel.
Végül a desszertet egy ide illő desszertborral likőrrel – vagy inkább cognac-kal koronáztuk meg: Chateau de beaulon 10yrs old red. A lányoknak ez már egy kicsit sok volt, de én nagyon élveztem.

Megszületett számomra az új mérce. A korábbi kóstolók alapján sejtettem én ezt, de megnyugtató, hogy így is lett. Ráadásul büszkén lehetek lokálpatrióta is :-)

Adatok

Cím: 4025 Debrecen, Piac utca 23.
Asztalfoglalás:

• Telefon: +36 (30) 555 7766
• E-mail: foglalas@ikonrestaurant.hu

Honlap: http://www.ikonrestaurant.hu/kezdolap/
Facebook: https://www.facebook.com/ikonrestaurant